hiteles NyomtatásYggdrasil, a világfa

 

Mi az az Yggdrasil?

ygg„A mongolok szerint, a világfa csak egy karó, és az istenek arra használják, hogy hozzákössék a lovaikat. A jakutok szerint a fa a Föld arany köldökén emelkedik, és tövében születtek meg az első emberek. A tanguzok azt mondják, hogy a még meg nem született gyerekek lelkei időznek az ágai között kismadár formájában. A törökök úgy vélik, hogy a világfa egymillió levele egy-egy ember életét szimbolizálja, és ha a levél lehull, az ember meghal.”

Yggdrasil az északi univerzum kőris világfája.  Ez a kőris a legszebb és legnagyobb a világon. Ágai az egész világra szétterülnek és fölérnek az égen is túlra. Három forrás táplálja gyökerénél:

Az egyik Hvergelmir („fortyogó üst”). Itt lakozik Nidhogg sárkány, aki az Yggdrasil gyökereit rágja. A másik Urdarbrunn (Urd kútja). Az istenek minden nap itt gyűltek össze tanácskozásra és törvényhozásra. Itt él a három sorsistennő (Nornák) Urd, Verdandi és Skuld, akik a sors fonalait szövik valamint az Yggdrasilt öntözik, hogy az ki ne száradjon. A harmadik Mimirbrunn (Mimir kútja), a bölcsesség forrása. A kutat Mimir, a legbölcsebb Ász isten őrzi. Mindenek Atyja egyszer odament hozzá és kért belőle egy kortyot, de addig nem kapott, míg a fél szemét ott nem hagyta zálogban nála.

A világok közt a Bifrost nevezetű szivárványhíd található. Ezen lovagolnak végig az istenek mikor gyűlésre mennek Urd kútjához. Csupán Thor jár gyalog a híd melletti folyón keresztül.

Az Yggdrasil ágai között ül egy névtelen sas, amely igen sokat tud. Két szeme közt egy héja van, a neve Vedurfölnir. Törzsén a Ratatoskr (Fentfogú) nevű mókus szaladgál fel s alá és viszi a híreket a sas és Nidhogg sárkány között.

Az Yggdrasil folyamatos támadásoknak van kitéve: gyökereit a Nidhogg sárkány és más férgek rágják. Négy szarvas Durathror, Duneyr, Dvalin, és Dainn, valamint egy Heidrun nevű kecske a lombját és hajtásait legelik. Az Eddák szerint Heidruntól származik az einherjarok által fogyasztott mézsör.

Kilenc világ helyezkedik el a világfán. Az évek során többen is megkísérelték felsorolni őket, így több alternatíva is született (erről részletesebben angolul ITT olvashatsz). A leggyakrabban a következő világokat említik meg: Asgardr, Vanaheimr, Álfheimr (Ljósálfheimr), Midgardr Jötunheim/Utgardr, Helheim, Nidavellir/ Svartálfaheimr, Niflheimr és Múspellsheimr.

Asgardr

Asgard

valhalla

valhalla

valaskjalf

Asgardr  a legfőbb északi istenek lakhelye. Itt uralkodik Odin és Frigg, valamint azok az istenek akik az Ászok törzséhez tartoznak. A legtöbb itt élő istennek megvan a saját csarnoka. A legismertebb ilyen csarnok a Valhalla:

„A terme ötszáz,
s még négyszer tíz, úgy tetszik,
Valhallának, a várnak.
Nyolcszáz hős harcos
árad ki minden ajtaján,
Fenrir farkas ellen.”
(Grímnir-ének, 23.)

Az elesett bátor harcosok (einherjarok) egy része ide kerül, hogy minden egyes napon itt lakmározzanak Odinnal és harcoljanak a többiekkel addig, amíg el nem jön az istenek végzete.

A Prózai Edda Asgardot egy várként említi, amelynek közepén található az Idavoll nevezetű mező. Asgardr felépítésénél az istenek első dolga az volt, hogy egy olyan csarnokot építsenek, ahol az istenek összegyűlhetnek tanácskozni. Ezt a csarnokot Gladsheimnek hívják és Odin széke mellett még másik tizenkét szék áll itt. Gladsheim felállítása után kezdődött el Asgardr felépítése:

„Akkor az Idamezőn
összejöttek az ázok,
ők, kik oltárt ácsoltak
s szentélyt,
kovácsműhelyt,
kincs készítésére
formáltak szerszámot,
fogókat szerkesztettek.”
(A völva jövendölése, 7.)

A Ragnarök eljövetelekor, az Idavoll mező lesz az, ahol a istenek túlélői ismét összegyűlnek:

„Összegyűlnek az ázok
az Idamezőn,
s a roppant földövről
beszélnek egyre,
emlékezvén
nagy eseményekről,
Fimbultír egykori
rúnáit felidézik.”
(A völva jövendölése, 60.)

(Fimbultír Odin egyik neve - a szerk.) 

Vanaheimr

Vanheim

Vanaheimr  az istenek másik törzse, akik az Ászoktól függetlenül éltek. Az itt lakó istenségeket Vánoknak (ó-északi változatban Vanir) nevezik, és a termékenységet, a bölcsességet valamint a jövőbelátás képességét társítják hozzájuk.

A Vánok vezetőjének Njördöt említik, aki később az Ász-Ván háborúban az Ászok oldalára áll. A Verses Edda arról is említést tesz, hogy a Ragnarökkor visszatér a Vanaheimrbe:

„Vánok világában
nevelték nemes erők,
elküldték túsznak az ázokhoz;
tudjuk, visszajön
világok végén,
megtér vánokhoz megint.” 
(Vaftrúdnir-ének, 39.)

A völva jövendölése az Ász-Ván háborút is megemlíti. Eszerint a Vánok ereje vetekedett az Ászokéval:

„Ódin odavágta
lándzsáját, hol a harc dúlt
- a népek első
evilági csatája -,
az ázok várfala
már le is omolt,
a teret a harcias
vánok tiporták.” 
(A völva jövendölése, 24.)

Álfheimr

Alfheim

Álfheimr  a fényes-álfok (más néven az elfek) lakhelye. A legfőbb forrásokban csak elszórtan nevezik meg a világot és a lakóit. A Prózai Edda úgy ír a fényes-álfokról, mint akik „fényesebbek a Napnál”. Ebből arra következtethetünk, hogy az otthonuk is egy gyönyörű és békés hely lehet.

Álfheimr uralkodója a Ván Freyr isten.
A Grímnir-ének így említi őt:

„Ébenvölgy, ékes neve
a helynek, hol Ull
házát építtette;
Freynek Álf-hon
adatott hajdan
isteni ajándékul.” 
(Grímnir-ének, 5.)

Álfheimret néhol Ljósálfaheimnek is nevezik, viszont az ősi forrásokban sehol sem található arra bizonyíték, hogy valóban így nevezték volna.

Midgardr

m

Midgardr („középföld”) az emberek világa, amelyet Odin és testvérei Ymirból az óriásból alkottak meg. A húsából hozták létre a földet, a véréből a tengereket, a csontjaiból a hegyeket és köveket. Részletesebben a teremtés történeténél olvashatsz erről.

„Majd Bur fiai
földet fakasztottak,
megformálták híven
a híres Midgardot;
délről nap verte
a külszín kövét,
zsendült mélyről
növények zöldje.”
(A völva jövendölése, 4.)

Egy óriási óceán veszi körül Midgardrot, amelyben egy hatalmas kígyó, a Jörmungandr (Világkígyó) lakozik. A hatalmas lényt úgy ábrázolják, mint ami a világ köré tekeredve a saját farkába harap. Hasonlít az Ourobos jelképhez is.

A Ragnarök idején, az emberek világában, Vígrid mezején zajlik majd az utolsó harc minden lény és isten között.

Jötunheim/Utgardr

j

Jötunheim az óriások (kő- és fagyóriások) világa. Asgardtól a befagyhatatlan Ífingr folyó választja el. Jötunheim rettegett uralkodója Thrym.

Számtalan erődítmény található itt, mint például Gastropnir (Menglad otthona) vagy Thyrmheim (Thiazi lakhelye). A leghíresebb Utgard, ahova Thor is ellátogatott egyszer. Az itt élő Utgard-Loki (más néven Skrymir) jócskán megtréfálta ekkor a Mennydörgőt.  

Mimir kútja is itt, Jötunheim mélységében, egészen az Yggdrasil gyökerénél található.

Nem egy Edda-ének szól az óriások világáról. Jötunheim gyakori célpontja nem csak Thornak az óriásölőnek, de Odinnak is, aki itt keresett és talált is még több bölcsességre. A Verses Edda szerint a legbölcsebb óriás Vaftrúdnir, akivel egyszer megmérkőzött, hogy kiderüljön ki a bölcsebb kettejük közül. (Egyértelműen Mindenek Atyja volt a győztes - a szerk.)

Svartálfaheimr/Nidavellir

Svartalfheim

Svartálfaheimr neve megtévesztő lehet, mivel maga a név a sötét álfok otthonát jelenti, miközben ezt a világot a törpék lakják.  A legvalószínűbb feltételezés, hogy a törpék (egy része) egyenlők a sötét álfokkal.

Svartálfaheimr két alkalommal jelenik meg a Prózai Eddában. Az egyik amikor az istenek a Gleipnir nevezetű láncot készítették el a törpékkel. A másik Loki és Andvari találkozásáról szól. (Könnyen lehet, hogy a törpéket és a sötét álfokat tévesen sorolták egy csoportba, ami a szöveg kontextusára vezethető vissza. - a szerk.)

Helheim

helheim

garm

nidhogg

Helheimet („Hél otthona”) sokszor Niflheim alternatívájaként említik. Rengeteg forrást olvastam hozzá, de nem találtam döntő bizonyítékot egyik állításhoz sem. A Prózai Edda azt írja, hogy Odin „Helt lehajította Niflheimbe, és kilenc világ urává tette...”, viszont ha ez így van és a két világ azonos, akkor csupán nyolc világ lenne a kilenc helyett (ami ugye nem lehetséges, főleg mivel a kilences szent szám volt az északiak számára - a szerk.). A Vaftrúdnir-ének még egy harmadik névvel is szolgál, ami csak még jobban bonyolítja az értelmezést:

„Tudom óriások és istenek
tudós titkait,
ezért szólok színigazat.
Megjártam mindegyik világot,
mind a kilencet is
Niflhel mélyében,
ahová a holtak haladnak.”

Az egyszerűség kedvéért, Helheimet külön világnak sorolom addig, amíg más biztosabb forrást vagy utalást nem találok rá.

Azok a források, amelyek Helheimet külön világként említik, a következőképpen írnak róla:

Ahogy a nevében is benne van, Helheim, a holtak úrnőjének, Helnek a birodalma. Hel, Loki lánya volt, akit Odin száműzött ide, hogy a azoknak, akiket hozzá küldenek (betegségben és öregségben elhunytakat) szállást tudjon nyújtani.

Hel kapuját Garm, az istennő "pokoli" kutyája őrzi. Helheimet a Hvergelmir forrásból eredő Gjöll folyó veszi körbe, amelyet a Gjallarbrú (Gjöll-híd) keresztez. A hidat az óriás Modgudr őrzi.

Helheim mélyén található Náströnd (Prózai Eddában: Nástrandir), ahol Nidhogg a hullaevő sárkány él. Egyes állítások szerint ide kerülnek azok akiket gyilkosságot, esküszegést vagy házasságtörést követtek el.

„Látott termet
naptól távolt,
Tetemek Partján
északi-ajtóst.
Méreg hullt ott
a tető hasadékán,
teli a fal körben
kígyógerinc-fonadékkal.”
(A völva jövendölése, 38.)

„Vergődni látott,
sebes sodrásban,
hamis esküvőket,
elvetemült ölőket,
mások asszonyát
megrontókat.
Ott szívta a holtak
tagjait Nídhögg,
farkas-szaggatta
férfiakét. - Mit tudtok még?”
(A völva jövendölése, 39.)

Niflheimr

n

Niflheimrbe („a köd otthona”) állandó fagy és sötétség uralkodik. A Gylfaginning szerint Niflheimr a két ősi világ egyike Muspelheimr, a tűz birodalma mellett:

„Sok-sok idővel a föld teremtése előtt már létezett Niflheim, és annak közepén egy forrás, Hvergelmir...”

A Verses Eddában a Vaftrúdnir-ének és Baldr álmai című versek említést tesznek egy Niflhel (magyar fordításban nem említik a konkrét nevet) nevezetű helyről. Mai napig kérdéses, hogy vajon ezek a versszakok Niflheimet vagy Helheimet értik alatta:

„Óriások régi rúnáit,
istenek igaz rúnáit,
vallatom a valóért;
minden világot megjártam,
kilenc világ körét,
alászálltam az
alvilágba,
holtak alvóhelyére.”
(Vaftrúdnir-ének 43.)

„Felállt akkor Ódin,
a fenséges szónok,
Szleipnir hátára
nyerget helyezett,
így indult, lovon,
le a Ködbarlangba;
kutya jött vele szembe,
szaladván Hélből.”
(Baldr álmai, 2.)

Niflhelről a Prózai Edda (Gylfi káprázata 3.) is egy érdekes utalást tesz:

„...míg a gonoszak a Helbe, onnan pedig a kilencedik lenti világba, a Niflhelbe jutnak.”

Muspelheimr

m

Muspelheimr vagy Muspell „a tűz birodalma”. Itt uralkodik Sutr, aki a világvégén a lángoló kardjával és a tűzóriás seregével lángokba borítja majd az Yggdrasilt.  Ezt mind a Verses mind a Prózai Edda megörökítette:

„Délről Szurt jön,
ágak dúlásával,
kardján öldöklő
Istenek tündöklése.
Sziklák omlanak,
óriásnők tűnnek,
hősöktől Hél útján
a menny meghasad.”
(A völva jövendölése, 52.)

„Nagy lárma közepett ekkor meghasad az ég, és előlovagolnak Múspel fiai. Élükön Surt, előtte és mögötte lobogó lángok. A kardja pompás, a napfénynél csillogóbb.”

Feltételezések szerint Sutr felesége Sinmara, akiről a Fjölsvinnsmálban írnak. Róla megbízható forrás hiányában a nevén kívül mást nem tudunk..

Muspelheimr nem csak az univerzum megteremtésében, de annak végében is nagy szerepet játszott.