hiteles NyomtatásTeremtés

< Vissza a mítoszokhoz

teremtesA kezdetben semmi sem létezett. Se a föld, se a hatalmas óriások és még az emberek vagy az állatok sem. Csupán egy nagy üresség volt, amelyet Ginnungagapnak hívtak.

A nagy ürességtől északra a sötétség és a köd birodalma, Niflheim helyezkedett el. Itt volt a Hvergelmirnek nevezett forrás, amelyből tizenkét fagyos folyó eredt az ürességbe. Délen a tűz birodalma, Muspellheim rejlett. A hőség, a láva és a lángok miatt nem volt olyan élőlény amely képes lett itt volna megélni. Tüzes folyók eredtek innen, amelyek keserű mérget árasztottak magukból.

Ahogy összegyűlt a rengeteg méreg, egy tömör masszát alkotva az üresség felé áramlott. Az ellentétes pólusú folyók találkoztak az ürességben, és így elkezdett olvadni a jég, amelyből megszületett Ymir, az első (fagy)óriás.

teremtesAmikor Ymir, az óriások atyja Muspellheim közelében aludni tért, olyan melege lett, hogy fürdött az verejtékében. Ebből az verejtékből a bal hónalja alól létrejött egy óriásférfi és egy óriásnő.

Időközben az olvadó jégből egy tehén alakja kezdett formálódni. Ezt a tehenet Audhumlának nevezték. Az óriástehén a sós jégből, Ymir pedig Audhumla tőgyéből táplálkozott.

Teltek, múltak a napok, egyszer csak a jégből, amelyet Audhumla evett, elkezdett kilátszani valakinek a haja. Később már a feje, majd az egész teste is láthatóvá vált a sűrű és kemény jégbe fagyott személynek, akit úgy hívtak hogy Buri. Neki született egy fia, Borr, aki összeházasodott Bestlával. Ők  a három teremtő istennek Odinnak, Vilinek (Hoenir) és -nek (Lodur) a szüleik.

Egy napon Borr három fia megelégelte Ymir tétlenségét, így megölték a fagyóriást. Annyi vér folyt ki a testéből az ürességbe, hogy szinte teljesen megtöltötte azt. Az összes óriás belefulladt a hatalmas vértengerbe, kivéve Beregelmirt és feleségét, akik egy csónakkal el tudtak menekülni az áradat elől. Tőlük származik a későbbi óriások nemzetsége, akik Jötunheimbe telepedtek le.

Ymir halála után Borr fiai kiemelték az óriást a vértengerből, és megalkották a földet, amit Midgardnak avagy "Középföldének" neveztek el, mivel félúton volt Niflheim és Muspellheim között. Így jött létre Ymir testéből a föld, amin most is állunk,  a véréből pedig a hatalmas tengerek és óceánok, amelyek körülvesznek minket. A még ép csontjaiból az istenek megalkották a hegyeket, a hajából pedig a fákat. A fogaiból és a törött csontjaiból a sziklákat és a köveket hozták létre. Ymir koponyáját a föld fölé emelték, ezzel létrehozva az eget, amelynek négy sarkához négy törpét helyeztek: Nordri (Észak), Austri (Kelet), Sudri (Dél) és Vestri (Nyugat). Muspellheim parazsából megalkották a Napot, a Holdat és a csillagokat. Az óriás agyát se hagyták veszni: ha felnézünk az égre, igen gyakran látjuk, hiszen belőle keletkeztek a felhők.

„Majd Bur fiai
földet fakasztottak,
megformálták híven
a híres Midgardot;
délről nap verte
a külszín kövét,
zsendült mélyről
növények zöldje.”

(A völva jövendölése, 4.)

teremtes

Hamarosan újabb istenek csatlakoztak Odinhoz, Vilihez és -hez. Nem tudni honnan jöhettek, mivel nem volt se apjuk, se anyjuk. Együtt megalkották Asgardot, ahol mindenkinek megvolt a saját csarnoka. Birodalmukat Midgard fölé helyezték, hogy az általuk megteremtett világot szemmel tarthassák. Asgard és Midgard között, megalkották a hatalmas Bifrost szivárványhidat, ami átjáróként szolgált a világok között. Ennek a hídnak az őrzésével Heimdallt bízták meg.

Egy nap az istenek összegyűltek és arra a következtetésre jutottak, hogy a föld akkor lenne igazán teljes, ha emberek is élnének rajta. Előszedték Ymir rothadó testét és a benne lévő férgekből létrehozták az első teremtményeket, amelyeket törpéknek neveztek. Emberi formát adtak nekik, és gondolkodással is felruházták őket. Mivel a törpék Ymir húsából születtek, az istenek úgy határoztak, hogy éljenek úgy, ahogy megteremtésük előtt is éltek: elrejtve és elzárva a nap fényétől és teremtőiktől. Így jött létre a törpék birodalma, Nidavellir.

teremtesAhogy a három teremtő isten Odin, Vili (Hoenir) és (Lodur) a sivár földön sétáltak, találtak két kicsavart törzsű fát. Belőlük lettek az első emberek. Odin életet lehelt beléjük. Vili lelket, tudatot, észt és érzést adományozott nekik. pedig a testük formájával és hallással meg látással ajándékozta meg őket. A férfit Askrnak (kőrisfa) a nőt pedig Emblának (szilfa) nevezték. Az emberek az ő leszármazottaik.

„Lelkük nem lélegzett,
szavuk nem szólalt,
maguk nem moccantak,
ép színük elapadt.
Lett lélegzetük Ódintól,
szavuk szólalt Hőnirtől,
Lódurtól meglódultak
s ép színük éledt.”

(A völva jövendölése, 18.)

A világok elkezdték elnyerni a végső formáikat. Niflheim a holtak birodalma lett, ahol Hel uralkodik (bár ez jóval a teremtés után történt - a szerk.). A holtakra Garm, Hel vadászkutyája ügyel, hogy meggátolja a holtak távozását és az élők behatolását. Muspellheim a tűzóriás Surtr vezetése alá került és addig ott is lesz, amíg el nem jön az Istenek Alkonya, a Ragnarök.

A káoszból három Norna, a Sors istennői jöttek létre: Urd (múlt), Verdandi (jelen) és Skuld (jövő). Urd vénasszonyként, Verdandi középkorú nőként, míg Skuld fiatal lányként nézett ki. Ők gondozták a Világfát, az Yggdrasilt.

elvalaszto