hiteles NyomtatásMitikus helyszínek

Az Yggdrasilban talán már felfedezted, hogy milyen hatalmas és bonyolult a skandináv mitológia világa. Ha csak az emberek világát, azaz Midgardot nézzük meg, akkor is óriási területről beszélünk, megannyi kontinensre, országra osztva. Márpedig a mitológia többi nyolc világa sem lehet kisebb ennél.

Istenek csarnokai

 
Megnevezés Leírás Istenség
Breidablik

Baldur csarnoka, amelyet a Grímnir-énekben és Gylfi káprázatában (22.) úgy említenek, mint azt a helyet, ahova semmi tisztátalan be nem teheti a lábát. Állítólag ezen a helyen van a legkevesebb „veszélyt hozó-okózó rúnajel varázs”, így semmiféle gonosz nem járhat a közelében.

„Tekintet-háza a hetedik,
tágas termeit Baldr
boltoztatta magának;
nincs még egy hely a földön,
melyet kevesebb baj
bántana, mint e fészket.”
(Grímnir-ének, 12.)

Baldur
Eljudnir

Eljudnir

Hel háza, amely Niflheimban található. Eljudnirt, a Gylfi káprázatában (34.) magyarul „Jégeső-verte” névvel illetik. Hatalmas falai és koromfekete kapuja van. A Prózai Eddában több berendezését is megemlítik. Ilyen az „Éhség” nevű tálja és az „Éhezés” nevű kése. A bejárati küszöbének a neve „Akadály” míg az ágyát „Betegágynak” nevezik.

Hel
Fensalir

Frigg csarnoka. Neve mind a Verses Eddában (A völva jövendölése), mind a Prózai Eddában (Gylfi káprázata 35., 49.) megjelenik.

Fensalir„Keze mosatlan,
feje fésületlen,
míg máglyán nem látta
Baldr ellenségét;
csak Frigg siratta
Fen csarnokában
Valhalla végzetét.”
(A völva jövendölése, 33.)

Frigg
Folkvang

„A Népek-mezeje”, Freyja istennő lakhelye. Folkvangba kerül a harcban elesett harcosok fele, míg a másik fele Odinhoz a Valhallába. Itt található  Freyja csarnoka, a Sessrumnir, amelyet hatalmasként és gyönyörűként jellemeznek (Gylfi káprázata 24.).

Folkvang a kilencedik,
itt Freyja kegye határoz,
ki hol ül, ő mondja meg,
a hősi halottak felét
maga választja nap mint nap,
másik felét Ódin.

(Grímnir-ének, 14.)

Freyja
Gladsheim

Gladsheim („Örömhon”) a legelsőként megépült épületek egyike. Itt található Mindenek Atyjának trónja és (a többi isten számára) még tizenkettő szék. Gladsheim egy hatalmas épület, amely kívül-belül színarany volt. Itt található a Valhalla, Odin csarnoka is.  A Grímnir-énekben és a Gylfi káprázatában (14.) egyaránt megemlítik.

„Örömhon az ötödik,
ahol az aranyfényü,
fenséges Valhalla áll;
Hropt választ itt hősöket,
nap mint nap, ők vesznek el
véres harcokon.”
(Grímnir-ének, 8.)

Odin
Glitnir

Glitnir

Glitnir („Csillogó”) Forseti, az igazság és a jog istenének csarnoka. A jogi vitákat és konfliktusokat itt rendezték el. Glitnir Forseti apjának, Baldurnak is az otthonául szolgált. A csarnokot úgy jellemzik, mint amelynek vörös arany oszlopai vannak, a teteje pedig ezüstözött.

Forseti
Himinbjörg

Himinbjörg („Nyugalom-hona”) Heimdall otthona. A csarnok az égbolt legszélén a Bifrost szivárványhídnál található.

„Nyugalom-hona a nyolcadik,
Heimdall mennyei vára.
Őt mondják a hely urának;
tanyáján béke honol,
istenek serény őre ott
örvendve issza sörét.” 
(Grímnir-ének, 13.)

Heimdall
Landvidi

Landvidi („Fehérföld”), Vidar csarnoka. A csarnokot magas ágak, friss virágok, buja növényzet, és hatalmas fűtenger veszi körül. A magány képét jeleníti meg, a természetes földi szépségekkel társulva. Vidar az újrakezdés és a fenntarthatóság szimbóluma, aki a végső csatában megbosszulja majd apja, Odin halálát. Vidar anyja, az óriásnő Gríd is itt él.

„Falánk fű fut,
vad bozót burjánzik
Vídében, Vídar földjén;
lóhátról leszáll ott
a legény majdan,
atyja halálát megbosszulja.” 
(Grímnir-ének, 17.)

Vidar
Noatun

Njörd tengerparti palotája.

„Nóatún a tizenegyedik,
Njörd tiszta terme,
maga a tökéletesség;
magasra ácsolt
áldozati helyén hódolnak
a hibátlan nemzetségfőnek.” 
(Grímnir-ének, 16.)

Njörd
Sökkvabekkr

Saga csarnoka, ahol Odinnal együtt alkalmanként inni is szoktak.

„Zúgósház a negyedik,
hűs hullámok zúgása
keríti körül;
ott Ódin és Szága
szívbéli örömmel ürít
nap mint nap arany kupákat.” 
(Grímnir-ének, 7.)

Saga
Thrudvangr

Bilskirnir

Thor országa. Az itt található várát Bilskirnirnek nevezik. A Grímnir-ének szerint Bilskirnir („Villámló”), 540 termével a kilenc világ legnagyobb épülete.

„A terme ötszáz,
s még négyszer tíz, úgy tetszik,
ez a Villámló vára;
magam úgy érzem,
nincs magas épület, mely
felülmúlná a fiamét.”
(Grímnir-ének, 24.)

Thor
Thrymheim

Skadi hegyekben található otthona.

„Hatodik Hangos-hon,
Tjázi tanyája egykor,
szálfa erejű óriásé;
most mégis Szkádi lakja,
apja ősi lakát
fényes isten-ara.” 
(Grímnir-ének, 11.)

Skadi
Valaskjalf

Valaskjalf

Odin egyik legendás vára, amely teteje ezüsttel van bevonva. A vár tornyában, a Hlidskjalfban található Mindenek Atyjának trónszéke, ahonnan mind a kilenc világ belátható. (A Prózai Eddában a Hlidskjalf a trón neve is).

„Harmadik az a ház,
hol a termet a hív hatalmak
ezüst tetővel vonták be;
nagy neve Válaszkjálf,
Ódin még ó-időkön
választotta így magának.”
(Grímnir-ének, 6.)

Odin
Valhalla

A Valhalla egyfajta égi palota amely Ászgárdban helyezkedik el. Ide kerül a hősi halált halt harcosok fele, a másik fele Freyja palotájába, a Folkvangba jut. Az elesett harcosokat valkűrök kísérik fel a Valhallába, Odin csarnokába. Hermod az, aki fogadja a legkiválóbb elesett harcosokat, akik ülőhelyet kapnak a Valhallában. Az elesett harcosokat einherjarnak nevezik, és amikor eljön a világvége (Ragnarök), Odin égi seregében fognak harcolni.

.Valhalla

Az einherjarok a Saehrimnir vadkan húsából táplálkoznak amit a főszakács Andhrimnir készít el.  

„Ügyes Verítékhomlok
üstjében, Zubogóban
főzi Vérmest, a vadkant,
nincs ennél finomabb hús;
hősök mily eledelt esznek,
nem sokan sejtik.” 
(Grímnir-ének, 18.)

Csak a hősök esznek a vadhúsból és isszák a Heidrun kecske tőgyéből származó mézsört. Mindenek Atyja a húst a farkasainak Gerinek és Frekinek adja. Ő maga borral oltja szomját és éhségét.

„Fréki és Géri, két farkas,
falatot a Hadak
harcedzett Atyjától kap;
ám a fegyverdiszes Ódin
önmaga örökkön csak
boron él, élvezettel.”
(Grímnir-ének, 19.)

A palota főkapuját Valgrindnek hívják, melyhez a szivárványhíd vezet. A Valhallának 540 ajtaja van, és mindegyiken nyolcszázan férnek át egymás mellett, érzékeltetve ezzel a méreteket és az einherjarok számát.

„A terme ötszáz,
s még négyszer tíz, úgy tetszik,
Valhallának, a várnak.
Nyolcszáz hős harcos
árad ki minden ajtaján,
Fenrir farkas ellen.” 
(Grímnir-ének, 23.)

Odin
Vingolf

Vingolf a női Ászok, azaz az Asyniurok szentélye.

Asyniur
Ydalir

Ullr, a nemes íjász isten csarnoka, amely körül magas tiszafákból álló erdő található. Ezekből a fákból készülnek a legjobb íjak is.

Ullr lakhelyének neve Ydalir („Tiszafavölgy” ), az Edda magyar fordításában, Ébenvölgy:

„Ébenvölgy, ékes neve
a helynek, hol Ull
házát építtette;
Freynek Álf-hon
adatott hajdan
isteni ajándékul.” 
(Grímnir-ének, 5.)

Ullr
 

Mitikus helyszínek

 
Megnevezés Leírás
Amsvartnir

Niflheim egyik tava, amelyben a Lyngvi nevezetű sziget található. Ezen a szigeten láncolták le Fenrirt az óriásfarkast.

fenrir

Bifrost

Bifrost egy nagyon erős híd, amely összeköti a földet az éggel. Az egyik hídfője Asgardban van, ahol a híd őrzője Heimdall lakik a Himinbjörg nevezetű palotájában. Az istenek minden nap átlovagolnak rajta, amikor a törvénykezésre gyülekeznek az Yggdrasil gyökereinél. Csak Thor vonul gyalogosan ítélkezésbe, ahogyan azt a Grímnir-ének írja:

Bifrost„Séden és Sáron,
két Gőzölgőn
gázol át konokul
a keményléptű Tór,
ha törvényt tenni indul
Yggdraszill kőriséhez,
mert izzik az ázok hídja,
lobog heves égi lánggal,
párák szállnak a szent vizekről.”
(Grímnir-ének, 29.)

A Bifrostot a szivárvánnyal vagy a Tejúttal azonosítják. A pusztulása a Ragnarökben meg van jósolva. A híd összeomlik az óriások („Múspel fiai” ) alatt, amikor azok megtámadják Asgardot.

„Az a Teremtetlenföld;
ott lengetik
lándzsáikat az istenek,
Bifröszt színekre szakad,
ha mérkőznek, úsznak
az árban a harci mének.”
(Fáfnirölő Szigurd éneke, 15.)

Élivágar

A Hvergelmir forrásából folyó 11 folyónak a gyűjtőneve. Ezek a folyók a következők: Svol, Gunnthra, Fiorm, Fimbulthul, Slidr, Hrid, Sylg, Ylg, Vid, Leiptr és Gjöll. Utóbbi folyik a legközelebb Hél kapujához.

A Vaftrúdnir-ének szerint Ymir, az első fagyóriás és minden óriás őse ezen folyók mérgéből származik:

„Élivágor méregcseppjei
együtt cseperedtek,
növekedtek óriássá;
ebből a nemzetségből
eredünk valamennyien,
ezért vagyunk vérmesek.”
(Vaftrúdnir ének, 31.)

Ginnungagap

Ginnungagap az üresség Muspellheim és Niflheim között. Amikor a Muspelheimből és Niflheimből eredő folyók összefutottak Ginnungagapban, megszületett az ősóriás Ymir és az őstehén Audhumla.

„Rege-időn rég,
Ymir élt akkor,
nem volt homok, se tenger,
se hideg habok,
föld nem terült,
se fölöttünk ég,
nyílt varázsnyiladékban
fű nem feslett.”
(A völva jövendölése, 3.)

Ginnungagap

Gjallarbrú

A Gjallarbrú keresztezte az alvilágban folyó Gjöll folyót, amely a holtak birodalmába vezetett. Ahhoz, hogy valaki bejuthasson, ezen a hídon kellett átkelnie, ahogy azt Hermod, az istenek hírnöke is megpróbálta, amikor Baldurhoz igyekezett. A hidat az óriás Modgudr őrzi, aki csak azt engedi át, aki először közli a nevét majd hogy mi dolga van a hídon túl. 

Gjöll

A Hvergelmir forrásból eredő Élivágar folyóinak egyike. Ez a folyó választja el a holtak birodalmát a szomszédos világoktól. Felette ível a Gjallarbrú nevezetű híd, amelyen Hermod is át akart kelni amikor Baldurhoz igyekezett. A folyó állítólag borzalmasan hideg volt, valamint kések sodródtak benne.

Gjöll hasonlóságot mutat más mitológiáknak a folyóival. Ilyen például a görög Styx folyó, amely az élők és a holtak birodalmát elválasztó határfolyó. (Érdekesség, hogy a kő, amelyhez Fenrirt az óriásfarkast kötözték ugyanúgy Gjöllnek nevezik.)

Gjoll

Gnipahellir A Gnipahellir (Gnipa barlang) Hel kutyájának, Garmnak a lakhelye.
Hvergelmir

Hvergelmir („fortyogó üst”) egyike a három forrásnak az Yggdrasil gyökereinél. Itt lakozik Nidhogg sárkány is, aki az Yggdrasil gyökereit rágja. A forrás Niflheimban található. Az Eikthyrnir („Háncshántó”) nevű szarvas agancsából csorog a víz és képezi a Hvergelmirt. A Grímnir-ének 42 folyót említ meg, ami innen ered:

„Háncshántó, a szarvas,
a Had Atyjának kapujánál
legeli Lérad lombját,
agancsáról hulldogál
Hvergelmir forrásvize,
megannyi folyam fut onnét.

(Grímnir-ének, 26.)

„Zajló és Zubogó,
Zúgó és Habzó,
Hűs és Háborgó,
Halk és Csobogó,
Csorgó és Csillogó,
Surranó és Sodró,
Pezsgő és Porzó,
kerítik a Teremtő termét,
Kígyózó és Kavargó,
Fénylő és Feketéllő,
Bősz és Békés.” 
(Grímnir-ének, 27.)

„Örvénylő az egyik,
ellene fut Öregvíz,
Forgó a társuk,
Tobzódó és Tiszta,
Nyálkás és Nyákos,
Kásás és Koloncos,
Mocskos és Márcos,
Iszamos és Iramló,
Álmos és Átkos,
átszelik Emberhont,
Hélt elérik.” 
(Grímnir-ének, 28.)

A Prózai Edda 11 folyamot említ amely innen ered: Svol, Gunnthra, Fiorm, Fimbulthul, Slidr, Hrid, Sylg, Ylg, Vid, Leiptr és Gioll. Utóbbi folyik a legközelebb Hél kapujához.

Ífingr

Asgardot, az istenek világát és Jötunheimet, az óriások földjét elválasztó folyó.

„A folyó neve Íving,
az istenek földjétől
óriás-országot ez választja;
fagy nem veri vizét,
folyik az folyton-folyvást,
láb át nem lábol rajta.”
(Vaftrúdnir ének, 16.)

A folyó soha nem fagy be és a folyása olyan erős, hogy képtelenség átjutni rajta.

Körmt és Örmt

Körmt és Örmt a két folyó, amelyeken Thor minden nap keresztül szokott gázolni, amikor a többi istennel együtt a törvénykezésre gyülekeznek az Yggdrasil gyökerénél.

Mimirbrunn

Mimirbrunn a bölcsesség kútja, amely az Yggdrasil egyik gyökere alatt rejlik. A kutat Mimir, a legbölcsebb isten őrzi. Odin a jobb szemével fizetett azért, hogy ihasson a vizéből.

Mimirkutja„...Mindent tudok, ó, Ódin,
szemed hol rejted:
Mímir fenséges
forrásának mélyén!
Mímir minden reggel
így merít mézsört
Öldöklés Atyjának
zálogából.”
(A völva jövendölése, 28.)

Nem csak Odin ivott a kútból, hanem feltehetőleg más istenek is, mint például Heimdall, aki (füléért cserébe) innen szerezte kifinomult érzékelését.

Urdarbrunn

Urdarbrunn (Urd kútja/forrása) egyike a három forrásnak az Yggdrasil gyökereinél. Az istenek minden nap itt gyűlnek össze tanácskozásra és törvényhozásra. Amíg a legtöbben lovon, Thor gyalogosan vonul ítélkezésbe, ahogyan azt a Grímnir-ének írja:

„Séden és Sáron,
két Gőzölgőn
gázol át konokul
a keményléptű Tór,
ha törvényt tenni indul
Yggdraszill kőriséhez,
mert izzik az ázok hídja,
lobog heves égi lánggal,
párák szállnak a szent vizekről.”
(Grímnir-ének, 29.)

Itt él a három sorsistennő Urd, Verdandi és Skuld, akik a sors fonalát szövik és az Yggdrasilt öntözik.

Urd kutja 

Vígrid

Vígrid („csatatér”), a mitológia egyik legendás mezeje, ahol a világ utolsó harcát fogják megvívni. A Vaftrúdnir-énekben így szól Odin Vígridről :

„Vigríd a mező,
ott vív majd a bátor
Szurt a boldog istenekkel;
száz mérföld széles
minden irányban,
keményen kimérték.” 
(Vaftrúdnir ének, 18.)


Források:
The Asatru Fellowship
Everything2
Wikipédia